Tánc

Nézd!

A kertben táncolnak a fák.

A fenyő milyen szögletesen járja…

Kettőt jobbra, egyet balra. Nem is tud szegény többet, ezt is nyekergő derékkal.

A vén diófa-asszonyság recsegve hajladozik. Pedig úgy szeretné megmutatni annak az alig tizenöt éves nyírnek, hogy is csinálták ők régen: perdültek, fordultak, karcsú derekuk akár földig hajolt.

Válaszul az mosolyogva, hosszú, finom ujjaival megsimogatja.

- Gyönyörű vagy fenség, még most is – susogja neki hajbókolva. És rugalmas derekát ívbe hajlítva táncolja a keringőt tovább.

Tűztövisek a borókákkal, tujákkal húzzák a talpalávalót. Vigyáznak, ki ne essenek az ütemből… Kavarognak a dallamok: flebile, forte, majd fortepiano…

Látod, a pampafű hogy vihorászik?

Vékony fejecskéje csak úgy rázkódik.  Ej! Micsoda illetlen viselkedés…

A fagyalbokrok körtáncot járnak. Összeakaszkodva, csodásan hullámzanak. Időnként, mintha fejüket lehajtva a kör közepe felé közelednének.

És velük járja az egész kert…

Távolban az akácos, zúgva éljenzi a pompás műsort.

Míg a szél, pihenőt nem ad nekik, csendes esővel itatva meg tikkadt táncosait.

2010.02.26