A Kéz, tulajdonképpen önálló életet él.
Tudatában van annak, hogy Ő nagyon szép. Milyen is lehetne más? Gyönyörű, és kész.
Már a csukjás izom is ezt jelzi feszítő büszkeséggel, s a gömbölyű kemény váll dicséretre méltó férfikarra siklatja szemünket, vágyunkat.
Nem, nem szteroidoktól erősödött meg. Tudja, ha kellene, elbírná a világ összes terhét, egyedül. De erre nem volt még szükség.
Viszont ölelni…, azt igen! Azt nagyon lehet egy ilyen karral… Szorosan, szerelemmel telve. Folytatódik, egy arányos, gömbölyded, dávidi izmokkal ékesített alkarral is. Büszke magára. Tudja, nagyon kellemes Őt megérinteni, hiszen puha - férfiaknál ritka – selymes bőr borítja. Csodálatos érzésekkel fut rajta végig a simogató kéz.
És továbbhalad…, továbbhalad egy gyönyörű férfitenyérre. A kéz tudja, tenyere s az ujjai a legszebbek.
A legerősebb, és a leggyengédebb mozdulatokra képes.
Ha kell kézen fogva bárkit átsegít az akadályon…, de elkíséri a gyönyörök legcsodálatosabb kertjébe is. S megmutatja a mennyek világát. Simogat, becéz, s eljutva rejtett völgyekbe, a szerelem patakját fakasztja meg.
De mintha bizonyítania kellene mindig, mindenkinek… S mi lesz, ha egyszer elfogy mindenki?
Hm. ez lehetetlen. Hiszen ő egy gyönyörű kéz!
Aki önálló életet él.
09.02.18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése