Ha a képzelet már nem keres utat,
s beéri a marék szóval,
nem kap lángot a parázs.
Pár füstcsík még,
s marad egy udvarias kézfogás.
Vén porhüvelyedbe csak vélted,
a beszökött nyarat,
fityiszt mutat a tükör.
Mosoly, mi másnak is kijár,
mögötte gondolat:
Na nézd, seholvarázs!
Szemed lesütve,
a porban keres,
egy eltűnő szót.
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése